Kelp tengeri hínár jódforrás
Kelp - tengeri hínár, természetes jódforrás
Orvosi cikk
Ascophylum Nodosum (Kelp) jótékony hatásai
Az Ascophylum Nodosum, hólyagmoszat, vagy csomósmoszat néven ismert tengeri hínár (angolul kelp), már évezredek óta ismert a természet-gyógyászatban, de csak az utóbbi időben kezdett elterjedni, mint táplálék-kiegészítő. Norvégia, Grönland és Írország körüli tengerekben őshonos, de felbukkant már Dél Amerika atlanti-óceáni partjainál.
A növény gyökérszerű (rhizoid), szárszerű (cauloid) és levélszerű (phylloid) képletekből áll. A- és C-klorofill, béta-karotin, fukoxantin és egyéb xantofillok találhatók színezőanyagai között. Mivel a barnás-sárgás fukoxantin és xantofillok elnyomják a zöld színű klorofillokat a hínár barnás-sárga színben tündököl.
A hínár jód- és káliumtartalma igen magas,
de B2 vitamint, niacint, karotint, alginsavat, fucoidant, kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, ként, rezet, cinket és mangánt is tartalmaz. Aktív összetevőinek köszönhető, hogy a tudományos világ is felfigyelt a hólyagmoszat immunerősítő és egészségmegőrző hatására.
Még a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is megtaláljuk a hivatalos droglistán. Mivel megvédi a szervezetet a szabadgyökök és az UVB sugarak károsító hatásaival szemben, széles körben alkalmazzák a kozmetikai iparban. Az egyik legfontosabb szabadgyök a superoxid. Kevesen tudják, hogy a szabadgyököknek a szervezetben fontos pozitív szerepük is van. Például, a falósejtek a kórokozók elleni küzdelemben a superoxidot is felhasználják. De ha a szabadgyökök elszaporodnak, komolyan károsítják a zsírokat, fehérjéket és nukleinsavakat, ami bármilyen betegségben megnyilvánulhat. A superoxid dismutase enzim közömbösíti a superoxidot, mikor az felesleges mennyiségben termelődik. A hólyagmoszat már 3%-ban adagolva hasonló hatás képes produkálni a szabadgyökök közömbösítése terén, mint 50 000 UI/l superoxid dismutase enzim.
Az állatorvosok tapasztalatai és kutatási eredményei az emberre nézve is hasznosak és figyelemreméltóak. Kimutatták ugyanis, hogy a hólyagmoszat az emésztőrendszerből való felszívódás után megváltoztatja a nyál összetételét, mégpedig úgy, hogy ennek eredményeképpen a szájüregben lévő baktériumok nem képesek többé a fogakhoz tapadni, így megelőzi a plakkok és fogkő kialakulását. Abban az esetben, ha már a fogkő kialakult, a hínárból felszívódott aktív anyagok lebontják a baktériumokat, így a fogkő, egyszerű fogmosással is könnyen leválaszthatóvá válik.
Fontos összetevői közül érdemes megemlítenem a sodium alginátot (E 401; nátrium alginát), melyet használjuk ételadalékként, bevonóként süteményeken, sűrítőnek és emulzifikálónak pudingporokban, üdítőkben, szószokban. Fagylaltban a sodium alginát megakadályozza a jégkristályok képződését. A gyógyszeriparban szintén ismert és kedvelt hatóanyag a sodium alginát (pl. Gaviscon), melyet gyomorsavtúltengés és reflux esetén sikerrel alkalmaznak.
A sodium alginat alkalmazása az utóbbi napokban egyre aktuálisabbá válhat a radioaktív elemekkel szennyezett régiókban. Tudni illik a sodium leköti, és ezáltal gátolja a radioaktív stroncium belekből való felszívódását (Y. Tanaka, D. Waldron-Edward, and S. C. Skoryna).
További biológiailag aktív összetevői közül figyelmet érdemel a fucoidin (fucoidan), ami egy α-l-fucose-alapú, ként tartalmazó poliszacharid, mely antibakteriális és antivirális hatása miatt áll egyre több kutatómunka központjában. Bizonyítást nyert, hogy az immunrendszer aktivitását a hólyaghínár fogyasztása során nem csupán a jódnak köszönhetjük, hanem fontos szerepe van ebben a fucoidin-nak is, mivel mindkettő fokozza a neutrofil leukociták tevékenységét.
Szívbetegeknek a magas kálium és jódtartalma miatt javasolt a kelp fogyasztása, hiszen régebben a jódot, koleszterinszínt csökkentőként és értágítóként is használták (Végh et al.1972). Vérrögbontó és vérrögképződést gátló hatásának köszönhetően javasolt agyi infarktus és trombózis veszély esetén.
Magas jódtartalmának köszönhetően igen hatásos fogyókúra esetén a hólyaghínár fogyasztása,
ha a súlyfelesleg hátterében a pajzsmirigy alulműködése áll. Egy felnőtt napi jódszükséglete 150-200µg, 1 éves korig egy gyermeknek 100µg jód bevitelére van szüksége, de koraszülöttek esetében ez a mennyiség megkétszereződhet. Áldott állapotban lévő kismamáknak napi 300µg jódpótlás javasolt. Magyarországon a jódpótlás különös figyelmet igényel, hiszen a lakosság mintegy 80%-a jódhiányos területen él, és az ivóvizek jódtartalma 50µg/l értéket sem éri el. A radioaktív jódfelvételből származó sugárterhelés minimalizálása érdekében is javasolt a hólyaghínár (kelp) fogyasztása, hiszen a benne lévő jód „feltölti a raktárokat”, így nem lesz lehetősége a szennyezett jódnak tartósan a szervezetben maradnia.
Strumigén gyógyszerek és ételek fogyasztása is igényelhet fokozott mennyiségű jódpótlást.
Strumigén-eknek nevezzük azokat az anyagokat melyek a jód beépülését a szervezetbe képesek megakadályozni. Jódhiányt előidézve, ezek az anyagok fokozott TSH termelést provokálhatnak, mely idővel akár a pajzsmirigy megnagyobbodásához vezethet. A spenót, káposztafélék, retek, gyógyszerek közül a lithium, amiodaron stb., strumigén hatásúak, ezért fontos mellettük a fokozott jódbevitel. Igaz, hogy a fiziológiás jódpótlás (kb. napi 300µg) újszülöttekben, gyermekekben és serdülőkben a pajzsmirigy biokémiai paraméterei (FT4; FT3; TSH) normalizálására alkalmas, de ennek a mennyiségnek túllépése (napi 1mg) komoly következményekkel is járhat. A Wolff-Chaikoff hatás következtében a feleslegesen bevitt jód pajzsmirigyen belül a jód megkötésének gátlásához vezet, ami tartós túladagolás esetén a pajzsmirigy alulműködését és golyva kialakulását is okozhatja. Ezért fontos, hogy autóimmun thyreoiditisben, hyperthyreosisban, jódpótlás előtt, feltétlenül kérjük az endokrinológus véleményét!
Dr. Tihanyi István
orvos, természetgyógyász