Emésztőrendszer, a belek, a bélflóra egészsége létfontosságú
Emésztőrendszer
Orvosi cikk
Szervezetűnk általános állapota a belek működésének tükre.
A belek szabályos működése az egészség záloga. Sok ember nem figyel az emésztőrendszer zavaraira: ”Kissé morognak a beleim, enyhén puffadok, néha lágy néha meg kemény a székletem.” El sem merik képzelni, hogy számos nyavalyájuk hátterében épen az „enyhe puffadás…” áll. Megzavart bélrendszer- megzavart egészség!
Hippokratész szerint is a „gonosz” a belekben lakozik.
A vékonybelekben élő baktériumoknak létfontosságú feladatuk van: lebontják a cellulózt, nélkülözhetetlen vitaminokat termelnek, és folyamatos edzésben tartják az immunrendszerünket (az immunanyagok 70% a belekben termelődik), ezért olyan fontos, hogy a bélflóra ne károsodjon (az ember gyomor-bélrendszerben élő mikroorganizmusok összességének neve bélflóra, amely kb. 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz).
Ha jól belegondolunk, a belek testünk azon részei,
amelyek a legközelebbi fizikai kapcsolatban vannak a külvilággal és reagálnak annak mindenféle változására. Tudományos kutatások kimutatták, hogy a bélflórában élő baktériumok folyamatosan változnak, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz: a diétához, a klimatikus viszonyokhoz stb. Terítsük ki a belek nyálkahártyáját egy sima felületre, több mint egy futballpályányi területet foglal el. Gondoljunk csak bele, hogy a légzőszerveket fedő nyálkahártya területe kb. 20 négyzetméter, a bőrfelület legfeljebb 2 négyzetméternyi lehet. Szervezetünket ezek a védőfelületek határolják el a külvilágtól. Így már érthetővé válik, miért olyan fontos, hogy a beleink jól működjenek.
De mi történik, ha a bélflóra csődöt mond?
Ez természetesen a kóros baktériumok és gombák elszaporodásához vezet. Ennek következménye, hogy belek nyálkahártyája károsodik, a bélfal áteresztővé válik sok káros, toxikus és allergiát keltő anyag számára és kialakul az úgynevezett „szivárgó belek szindróma”. A belekben felborul az egészséges emésztés és rothadás lép a helyébe, ami jelentősen megnöveli a mérgező anyagok mennyiségét és egybe a felszívódását is. Kevesen tudják, hogy a B-vitaminok oroszlánrészét a bélflóra termeli.
Az ember, mire eléri az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladék-anyagot tárol.
Mindez felborítja az immunrendszert, kóros fáradság, emésztési zavarok mellett bőrproblémák (acne, psoriasis, ekcéma, stb.) alakulhatnak ki, esetleg allergiás reakciók és gombás fertőzések (candidosis) is jelentkezhetnek, de cukorszint és a vérzsírszint mértékét is befolyásolja a bélrendszer. Ennek a számunkra rendkívül kedvezőtlen folyamatnak a forrása lehet az egyoldalú és egészségtelen táplálkozás, dohányzás, túlzott édesség- és alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, különböző fertőzések, antibiotikumok indokolatlan és szakszerűtlen használata, kemoterápia, radiológiai kezelés és nem utolsó sorban a stressz.
A magyar lakosság bélflórájában a hasznos mikrobák (probiotikum) aránya mindössze 12%,
szemben az optimálisnak nevezhető 45%-kal. Ez az arány az Európai Unióban átlagosan 40%. Az egészséges bélflórát gyermekkorban még súlyosabban veszélyeztetik az antibiotikum kúrák, melyek pozitív hatásuk mellett hosszútávon gyengítik az immunrendszert épp azzal, hogy elpusztítják a kórokozókat, de sajnos a hasznos probiotikumokat is. - Nem eléggé ismert tény, hogy a gyermekkorban meggyengült immunrendszer kihatással van a felnőttkori egészségre is.
De mit tegyünk, hogy a belek működését vigyázzuk, hogyan küszöbölhetjük ki a bélflóra felborulását?
Íme néhány jó tanács.
- Mozogjunk többet, sportoljunk rendszeresen, ne feledkezzünk meg a pihenésről sem.
- Kerüljük a stresszt!
- Fogyasszunk egészséges ételeket, több zöldséget és gyümölcsöt, savanyított, élőflórában gazdag tejtermékeket.
- Antibiotikumok után ne feledkezzünk meg a bélflóráról! Szedjünk probiotikumokat.
De ha a bélrendszerben elszaporodtak a kóros baktériumok és gombák,
ha felborult az egyensúly, vajon sikerül visszatelepítenünk az egészséges flórát? Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a prebiotikumok. Ezek olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, amelyekre a gyomor-bél rendszer felső szakaszának emésztőenzimei nem hatnak, változatlan formában jutnak el a vastagbélbe és serkentik az ott található jótékony hatású baktériumok (Bifidobacterium és Acidophilus) szaporodását.
Az egyik leghasznosabb prebiotikum az inulin.
Gazdag inulinforrás a cikória növény gyökere, melyből pótkávé is készül, vagy a salátaként fogyasztott endívia és az articsóka, de a leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka. Az inulin bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül, előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza, ami klinikai vizsgálatok szerint gátolta a manapság annyira gyakorivá vált mellrák fejlődését. Ezért az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák kockázatát növeli. A candidózisban szenvedők tünetei is megszűnnek az egészséges baktériumflóra helyreállása után.
További vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében
az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást. Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált májsejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja.
Bizonyított, hogy a gyermekkori ételallergiák, ekcémák
jelentős része gyógyul a normál bélflóra helyreállítása után. Ennek elérése érdekében javasolt a probiotikumok mellett inulint tartalmazó szereket is fogyasztani. A betegek jelentős részénél az emésztés helyreállítása után megszűntek a légúti allergiák is.
Remélem, sikerült meggyőznöm az olvasót, hogy foglalkozzon többet az emésztésével, hiszen a belek működése a szervezetünk általános egészségi állapotának tükre!
Dr. Tihanyi István
